Nemzetközileg elismert kutatók és ipari szakemberek mutatják be, merre tart a technológia, és milyen fejlesztések alakíthatják át a közeljövőben a mindennapjainkat a Debreceni Egyetem Műszaki Karán kedden kezdődött 2nd International Conference on Autonomous Machines and Intelligent Robotics Applications (AMIRA) konferencián. A több száz érdeklődő összesen húsz előadást hallgathat meg.
News
Egy jól ismert környezet, megszokott helyszín változásainak sajátos perspektívából történő megörökítésére várja a legszebb, legkülönlegesebb fotókat új pályázatán a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár. A zsűri által kiválasztott 20-25 pályaművet A Szigetben, egy tárlaton állítják majd ki.
Munkahelyi jóllét, avagy mitől lehetünk jól a munkában, mi befolyásolja ezt és hogyan változnak az ezzel kapcsolatos igényeink és elvárásaink? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Pelyák Lejla, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának PhD-hallgatója az intézmény kötetlen tudományos sorozatának legközelebbi rendezvényén.
Mi történik akkor, amikor a hagyományos antibiotikumok már csődöt mondanak? A válasz a baktériumfaló vírusokban, vagyis a bakteriofágokban rejlik. A Debreceni Egyetemen az alapkutatástól a gyógyszertechnológiai formulációkig felépült multidiszciplináris ökoszisztéma ma már az antibiotikum-rezisztencia globális kihívására keres választ. Részletek a DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont saját gyártású tudományos sorozatának legújabb riportjában.
A klímaváltozás okozta egyre súlyosabb mezőgazdasági kihívások, valamint az ezekre adható innovatív válaszok álltak a Debreceni Egyetemen megrendezett XXI. Tiszántúli Agrártudományi Napok középpontjában. A szakemberek szerint az aszály, a csapadékhiány és a hőhullámok már most alapjaiban átalakítják az agráriumot, ezért a jövőben a mesterséges intelligencia, a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás és a vízgazdálkodási fejlesztések jelenthetik a versenyképes és fenntartható termelés kulcsát.
A mesterséges intelligencia korlátairól, a fenntartható jövőről és az ember-állat kapcsolatok új dimenzióiról is tanácskoztak októbert 6-án és 7-én a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karán. Az ötéves jubileumát ünneplő Nemzetközi Antrozoológiai Konferencián idén már 71 külföldi és hazai előadó vett részt, akik 14 szekcióban osztották meg legfrissebb kutatási eredményeiket a társadalom- és természettudományok szinte minden ágában.
Történelmi korokon és földrajzi távolságokon átívelő témákat feldolgozva jelent meg a Debreceni Szemle legújabb száma. A tudományos folyóiratban többek között a debreceni Svetits Intézet 20. századi működéséről, Dante egy kevésbé ismert művének újrafelfedezéséről, a feltételezett hun-magyar rokonságról és még a tengeralattjárók fejlődéstörténetéről is olvashatnak az érdeklődők.
Már működő vagy előrehaladott fejlesztési állapotban lévő mesterséges intelligencia alapú megoldásokat mutattak be használat közben a Debreceni Egyetem hallgatói az Informatikai Kar által rendezett DEIK.AI Challenge 2026 demóversenyén. A megmérettetés célja az ígéretes fejlesztések szakmai támogatása, további fejlesztési irányaik feltárása, valamint a kutatási, piaci és nemzetközi továbblépés ösztönzése volt.
A technológiai fejlődés, a változó közönségigények és az új együttműködési formák alapvetően alakítják át a kulturális szektort. Az ezekre adható válaszokról, valamint a kultúraközvetítés jövőjéről folytattak eszmecserét a szakma képviselői a Debreceni Egyetem Innovációs Ökoszisztéma Központ által rendezett Start Ups & Downs programsorozat szeptember 29-i kerekasztal-beszélgetésén.
A sáskajárások hátteréről, a klímaváltozás hatásairól és a gyepek különleges rovarvilágáról is szó volt a Debreceni Egyetemen tartott 8. Magyar Orthopterás Találkozón. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon rendezett szakmai eseményen az egyenesszárnyúakkal – sáskákkal, szöcskékkel és tücskökkel – foglalkozó szakemberek a növényvédelmi kérdések mellett a természeti értékek megőrzését szolgáló legfrissebb kutatások eredményeit is bemutatták.